2012. december 31., hétfő

Új blog

Sziasztok!

 Csináltam még egy blogot, ahol Cristiano Ronaldo lesz a főszereplő, ha érdekel valakit, az itt tekintheti meg :)

3.rész



-Szia Nando -köszöntem félve
-Sziaa??! SZIAA??! Egy átkozott sziát tudsz csak benyögni nekem?? Tudod, hogy mennyire aggódtunk miattad?? Legalább felhívtál volna, hogy bocs, nincs semmi bajom, vagy valami -kiabált rám, de hagytam neki, hiszen megérdemeltem...
-Nando... ne haragudj rám... -hajtottam le a fejem.
Pár pillanat múlva éreztem, hogy megölel, szorosan visszaöleltem. Nando adott egy puszit a fejemre, majd rám emelte tekintetét.
-Sajnálom, hogy kiabáltam veled Sophie..nem akartam -nézett rám bűnbánóan,  és nem tudtam haragudni rá.
-Megérdemeltem, te csak féltettél.
-Fágylat rá -adott egy puszim az arcomra majd folytatta -Gyere, menjünk enni, Oli már végzett az ebéddel. Bólintottam, majd elindultunk az ebédlő felé.
Az egész délutánt Nandoéknál töltöttem, józanodtam, Oli rendesen kikurált engem. Majd estefele Nando hazavitt. Beszéltem pár szót apuval majd mentem lefeküdni. 


A buli óta próbálom elkerülni Oscart, több kevesebb sikerrel. Mikor találkozunk aranyosan mosolyog rám és köszön. Már nem is bunkózik, ez fura...
Most épp egy pékségben állok sorba, és várom hogy kihozzák a rendelésemet. A srácoknak viszek péksütiket, mert apám megtíltotta nekik, hogy ilyeneket egyenek és már nem bírják, ezért elküldtek engem. Csak hogy az edzésnek nemsokára vége, én meg több háztömbnyire vagyok az edzőközpontból.
-Elnézést a késésért, sajnáljuk hölgyem -hoztam ki a rendelésemet egy fiatal srác
-A lényeg, h itt van. Itt a pénz, nem kérek vissza, köszönöm. -fordultam meg hirtelen, csak arra nem számítottam, hogy van valaki mögöttem, ezért véletlenül neki mentem valakinek. A kezemben lévő kávés pohár meg a ruhámon landolt nagy örömömre...

 -Jaaj, ne haragudj, nem akartam. Jól vagy? -nézett rám a támadóm és én elkövettem azt a hibát, hogy belenéztem a szemeibe...
-Ssemii baj, bárkivel előfordulhat.  -válaszoltam pár másodperces késésel
-Olivier vagyok -nyújtotta a kezét felém amit elfogadtam
-Sophie. -mosolyogtam rá
-Mondcsak Sophie, meghívhatlak egy kávéra bocsánatkérésképpen?
-Örülnék neki, de most nem lehet, sietek. -húztam el a szám
-Esetleg máskor? Elkérhetem a számod? -vette elő a telefonját
-Persze -beleírtam a számomat a telefonjába majd elköszöntem
-De ha nem haragszol, most mennem kell, szia -hadartam el, majd rohantam is.
Az edzésnek 10 perc múlva vége...csakhogy az edzőközpont 20 percnyire van...na, most aztán sprintelnem kell....
És sikerült, az edzés vége előtt 5 perccel érkeztem meg.  Le kellett ülnöm, mert az oldalam hihetetlen módon szúrt, a lábam meg begörcsölt....kellett nekem futnom...
-Na mi van kislány, elhoztad a szajrét?  -futott oda hozzám David Luiz barátocskám
-A szajrét?? Nem vagyunk mi gyémántrablók :DD -nevettem, de erre mégjobban szúrni kezdett az oldalam, ezért inkább abbahagytam.
-Szia Sophie, elhoztad? -ért oda Nando is.
-Itt van -dobtam Nando felé, elkapta és mindegyik hülye befutott az öltözőbe. Ott akarják elpusztítani. Csak egy valaki nem ment velük, Oscar . Ő megindult felém és leült a padra mellém.



-Szia Sophie. Hát neked meg mibajod? -nézett rám, ugyanis a lábamat masszíroztam.
-Futottam, és mivel nem erősségem a futás begörcsölt a lábam -néztem rá fájdalmas arccal
-Add csak ide, majd én -mondta, majd elkezdte masszírozni a lábamat
Nehéz bevallanom, de isteni volt. Teljesen beleremegtem, de ezt ő szerencsére nem vette észre.
-Így már jó? -mosolygott rám édesen, ami teljesen megzavart
-Iigen. Köszi. -mosolyogtam rá, majd felálltam.
-Bármikor -kacsintott rám, majd bement az öltözőbe.
Pár percet még álltam ott, majd én is bementem az öltözőbe.
Már nem először vagyok itt, de még mindig sokkol, hogy ennyi pasit látok félmeztelenül...
Ezért inkább kimegyek, és megkeresem apámat. Biztos az irodájában lesz. Az ajtó félig nyítva volt, és hangok szürődtek ki.
-Tudom Lizzie. De ezt nem teheted, már így is egy másik országban laktok, de így már egy másik kontinensen lennétek....ő az én lányom is -sose hallottam még apát ilyen mérgesnek...vajon mért akar anyu költözni?? Hiszen nekem megfelel Milanó, ott vannak a barátaim, a suli, minden és mindenki.... Gyorsan elmentem onnan is a parkolóban megvártam apát. Több mint fél órát vártam mire odaért.
-Sophie, kicsim, már mindenhol kerestelek. Mért nem szóltál, hogy itt vagy?? -hallottam a hangján, hogy aggódott...
-Bocsi apu, sajnálom.
-Valami baj van? Mert ha igen, nekem elmondhatod -simogatta meg az arcom mire megöleltem
Lehet, hogy alig láttam az elmúlt években, de most nagyon közel került hozzám, nem akarok még messzebb kerülni tőle...

2012. december 25., kedd

2.rész

Másnap kipihenten ébredtem. Egy nagy nyújtózkodás után felkeltem az ágyból. Felvettem a köntösömet és lementem a konyhába.
A nappaliból hangok szűrődtek ki, ezért oda mentem. Csakhogy ott sokk ért, ugyanis ott volt apám egész csapata.
Mikor észre vettek eléggé megbámultak. Közrejátszhatott az is, hogy nálam a pizsama egy vékony toppot és egy bugyit jelent.
Gyorsan összehajtottam a köntöst, de már késő volt, mindenki látta...Az a barom is, akivel tegnap veszekedtem.
Most csak kajánul vigyorgott rám. Mellette ült Fernando, aki egyből felpattant és odajött hozzám.
-Szia Sophie -mosolygott rám majd adott 2 puszit -Most keltél fel?
-Ennyire látszik? -nevettem kínomban.
-Nyugi, szerintem aranyos -mosolygott
-Szia kicsim, felkeltél? -jött oda apa és adott egy puszit a fejemre
-Igen. Mond csak, mi folyik itt? -kérdeztem
-Csapatmegbeszélés -vett elő egy kupac papírt
-Értem. Nos akkor én nem is zavarok, fent leszek. -mondtam majd felsiettem a szobámba
Ennél cikibb dolog még nem történt velem...ráadásul az az idióta élvezte is...De tudom, hogy leckéztessem meg...

Felvettem az egyik kedvenc bikinimet, fölé egy rövid nadrágot és toppot. Mivel most kivételesen sütött a nap így sikerül végre hajtanom a tervemet. Lementem a kinti medencéhez, az ajtónak hátat fordítottam és elkezdtem vetkőzni. Pontosan
tudtam, hogy bentről látják, és főleg Ő. Beugrottam a medencébe és úsztam pár hosszt, majd bementem a házba. Előttük
mentem el, vizesen. Láttam a kis idegesítő arcán, hogy szinte fel fal a szemeivel, de hát végülis ez volt a célom :P
Épp a hűtőből vettem ki egy kis narancslevet mire megéreztem valaki  kezét a derekamon. Megfordultam és a kisfiúval
találtam szembe magam. Elmosolyodtam, majd belekezdtem.
-Segíthetek?
-Tudom, hogy mire ment ki a játék az előbb cica, de nem volt ám szép -a végét szinte a számba suttogta, amitől
majdnem elgyengültem.
-De szép volt, nekem tetszett. Amúgy is, te akartad kisfiú
-Kisfiú? Megmutassam, hogy mennyire nem vagyok kisfiú, cica? -simított végig a hátamon és közben hozzám simult a testével.
-Ne nekem mutogasd idióta. Engem nem érdekel -mondtam remegő hangon
-Biztos vagy benne hisztérika? -mielőtt válaszolhattam volna, meghallottuk apám kiabálását.
-Oscar, siess már, még sok dolgunk van -egyből szétrebbentünk, ő rám kacsintott majd elment
Jézusom, ez meg mi volt? Elgyengültem mikor hozzámért...ezt nem szabad hagynom!


Már 2 hete vagyok Londonban. Sok edzésre elmentem, elsősorban Nando miatt. Nagyon jóba lettünk, szinte testvérekként
tekintünk egymásra. Már a feleségének és a gyerekeinek is bemutatott, nagyon megszerettem őket.
Oscart azóta is igyekszem elkerülni. De sajnos ma este mindenképpen találkoznom kell vele, ugyanis lesz egy buli, amolyan
szezonkezdetet ünneplő vagy mi. Fernando rávett, hogy elmenjek. Csak a játékosok lesznek ott, az edzői stáb nem.
Apát sikerült rávennem, hogy a buli után Fernandoéknál aludjak, és majd csak később menjek haza. Nehezen, de belement.
Olallával készülődtünk náluk, Fernando már lent toporgott mikor leértünk.
-Na végre! Már ideje volt lányok. Mi tartott... -fordult meg, de a mondatot nem tudta befejezni
-Drágám, minden rendben? -ment oda hozzá Oli
-Lélegzetelállítóak vagytok csajok -mosolygott majd megcsókolta Olit.
-Na menjünk már, ne smacizzatok -mondtam mire nevetve követtek.
A buli helyszínének valami híres klubbot választottak, ami most le van foglalva, csak nekünk. Bent már jó hangulat
uralkodott. Oliék leültek, én meg a bár felé indultam. Amíg vártam az italokra kaptam egy kellemetlen társaságot.
-Szia cica, dögös vagy -nézett rám kajánul Oscar
-Te viszont nem -tüntetően nem néztem rá
-Ha tudnád, hogy mennyi mindent csinálnék most veled -suttogta a fülembe, majd elment.
Megráztam a fejem, majd fogtam az italokat és megkerestem Nandoékat.
Nem tudom, hogy történt, de valahogy Mikel és David Luiz mellé kerültem, és elkezdtünk inni. Már nem voltam magamnál
mikor a táncparkettre mentem. Elkezdtem rázni a csípőmet, erotikusan, szenvedélyesen. Pár perc múlva egy kezet éreztem
a derekamon. A tulajdonosa hozzám simulva táncolt velem. A nyakamba csókolt, mire nyögnöm kellett. Az egyik keze a
hasamon pihent, a másikkal simogatott. Megfordultam és két gyönyörű szempárral találtam szembe magam. Az arca közeledett
az enyém felé. Őrjítő lassúsággal. Végül megcsókolt. Tele volt szenvedéllyel, teljesen feltüzelt. Aztán csak azt vettem észre, hogy elkezd
húzni kifelé, ki a klubból. Beszálltunk egy taxiba, de közben egy percre sem hagytuk abba a csókolózást. Hirtelen megállt a taxi,
kiszálltunk belőle és bementünk egy házba. Még be se csukódott az ajtó mikor erősen nekinyomott a falnak és megcsókolt.
A lábaimat átfontam a derekán, ő erősen tartott. Áttért a nyakamra a csókjaival, amiket hangos nyögésekkel jutalmaztam.
Hirtelen befejezte a csókokat, és felvitt a hálóba....


Reggel iszonyatos fejfájással keltem. Felültem és mikor körbe néztem, rájöttem, hogy egy idegen szobában vagyok.
Lenéztem és csak fehérnemű volt rajtam. Iszonyatos pánik fogott el. Gyorsan felkaptam a tegnapi ruhámat és halkan lementem
a lépcsőn. A konyhában Oscarra lettem figyelmes, sajnos észrevett, élvezte a helyzetet. Majd megszólalt
-Szia cica, jól aludtál? -vigyorgott
-Válaszolj a kérdésemre! Történt köztünk valami??
-Talán igen, talán nem....reggeli után Talán elmondom -kacsintott rám, mire felment bennem a pumpa
-Most válaszolj!!! Tudnom kell...tudnom kell, hogy nem részegen vesztettem el a szüzességemet -a végére már sírtam.
Oscar arcáról lehervadt a mosoly. Odajött, leültetett egy székre, majd mélyen a szemembe nézve megszólalt
-Sokat ittál a buliban, táncoltunk és csókolóztunk, majd eljöttünk hozzám. Csak csók volt köztünk. Volt bennem annyönuralom, hogy nem mentem tovább. Nem akartam úgy lefeküdni veled, hogy te azt se tudod, hogy hol vagy
-Köszönöm...-suttogtam, mire gyengéden rám mosolygott
-Az edzésig még van 2 óra, elvigyelek Nandoékhoz? -kérdezte kedvesen
-Az jó lenne -mosolyodtam el, majd pár perc múlva el is indultunk.

Egész úton csöndben voltunk. Csak akkor szólaltunk meg mikor megérkeztünk.
-Köszi, hogy elhoztál. Ami meg a tegnapot illeti...
-Nem mondom el senkinek -fejezte be helyettem
-Köszönöm -néztem rá hálásan -Hát akkor szia -kiszálltam, majd bekopogtam Nandoékhoz.
Pár pillanat múlva Olit éreztem magamon.
-Mégis hol voltál eddig?? Nagyon aggódtunk miattad -engedett el, majd bementünk. A nappaliban egy nagyon mérges
Fernandoval találtam szembe magam....


1. rész

A repülőn ülök és Londonba tartok apámhoz. Már másfél éve nem láttam. A szüleim még a születésem előtt szakítottak, összeházasodva nem is voltak, én csak becsúsztam nekik. Ettől függetlenül jól kijönnek egymással. Tény, hogy anyu közelebb áll hozzám, de azért apuval is jól kijövök. Hogy mért utazok ide? Hát azért, mert anyu nemsokára férjhez megy, de előtte utazgatnak az új pasijával pár hétig. Nem rossz fej a fickó, de nem túlzottan kedvelem. Ezért megyek most apuhoz Londonba, és majd az esküvő után is nála leszek amíg anyuék nászúton vannak. Mondanám, hogy örülök, de ez nem lenne teljesen igaz. Ugyanis ott kellett hagynom a barátaimat...ráadásul apám se nagyon fog ráérni, mint megtudtam dolgozni fog. Valami híres focicsapat edzője vagy mi, tiszta unalom...
Beképzelt focisták gyülekezete, remélem velük nem kell találkoznom. Pár órás repülés után végre leszálltunk.
Hamar megkerestem a poggyászomat és körbe néztem, hátha meglátom valahol aput. Meg is találtam, épp telefonált, és nem vett észre. Mire odaértem elé le is tette a telefont és nagy mosollyal fogadott.
-Nahát, te vagy az kicsim? -nézett rám csodálkozva, mert hát az utolsó találkozásunk óta kicsit megváltoztam
-Igen apa, én vagyok -rámosolyogtam, mire szorosan megölelt
-Alig ismerek rád Sophie. Már kész nő vagy -engedett el, majd megfogta a bőröndjeimet és elindultunk a kocsihoz.
-Jól utaztál? -kérdezte mikor beszálltunk
-Ahha, minden oké volt.
-És anyádék hogy vannak?
-Jól. Holnap indulnak az utazásra.
-örülök, hogy végre együtt tölthetünk egy kis időt -mosolyodott el
-Én is.
-Figyelj kicsim, nekem most edzést kellene tartanom és már nem lenne időm, hogy téged hazavigyelek. Nagy gond lenne,
ha ott kellene maradnom veled az edzésen?
-Ahh..muszáj? Tudod, hogy gyűlölöm a focistákat.
-Kicsim, ezek a srácok nagyon rendesek. Kérlek, maradj ott velem.

-Oké, oké, maradok. -egyeztem bele nagy nehezen
Egy nagy épület előtt parkoltunk le, gondolom itt van az edzés. Kiszálltunk, majd bementünk. Bent mindenki
mosolyogva köszönt apának, ő meg rohant. Aminek marhára nem örültem, tekintve, hogy egy 10 cm-es magassarkú volt rajtam...Egy füves helyre értünk, apám mondta, hogy maradjak itt, mindjárt jön. Leültem a padra és vártam.
Nemsokára nevetésre lettem figyelmes, felnéztem és láttam apámat egy tucat pasival együtt, felém tartottak.
Nagyszerű...ezek szerint jó pofiznom is kell velük... Felálltam mikor odaértek. Apám mellém állt és bemutatott mindenkinek.
-Srácok, had mutassam be nektek az én gyönyörű lányomat, Sophiet. Kicsim, ők a csapatom.
-Nahát edző, nem is tudtam, hogy van lánya -nézett csodálkozva egy magas, szőke, szeplős srác.
-Sajnos nem velem él ezért ritkán találkozunk, de most velem lesz majdnem 2 hónapig. Úgyhogy srácok
ésszel! nézett rájuk komolyan apám, majd elnevette magát. Láttam a szemükön, hogy tetőtől talpig végig mérnek, sőt, le is vetkőztetnek a tekintetükkel.

Kivéve egyikük, a szőke szeplős srác. Az ő szeme barátságos volt. Rámosolyogtam, mire odalépett hozzám.
-Szia, örülök, hogy megismerhetlek, Fernando Torres vagyok -nyújtotta felém a kezét  mosolyogva, amit egy rövid habozás után elfogadtam

-Szia, Sophie Davis.
-Sophie, szép név. Na és hány éves vagy Sophie? Persze csak ha megkérdezhetem.
-Most leszek 18 pár hónap múlva
-Nahát, idősebbnek tűnsz. Persze csak jó értelemben -mosolyodott el...ő mindig mosolyog vagy mi?!
-Srácok gyerünk, edzés van -kiabált apám mire már mentek is
-Bocsi, de mennem kell. Remélem majd beszélünk még -mosolygott rám Torres, majd elkocogott
Rendes srácnak tűnik. És mivel ő nem mért végig a szemeivel még jobban megkedveltem. Mivel nem voltam kíváncsi az edzésre elővettem a telefonom és felmentem netre. Körülbelül 2 óra múlva lett vége. Apám odakiabált nekem, hogy várjam meg, mindjárt jön, majd beszaladt az épületbe.
Épp máshova figyeltem mikor egy kiabálást hallottam.
-Vigyázz! -egy eléggé jóképű fiatal srác kiabált nekem, de nem értettem, hogy miért. Aztán rájöttem, egy labda közelített felém, de már nem volt időm kikerülni és fejbe talált.
-Áúúú. -elvesztettem az egyensúlyomat és elestem
-Héj, jól vagy? -jött oda a kiabálós srác
-Mi az hogy jól vagyok?? Te megőrültél?! Mégis minek kellett ezt a nyomorult labdát iderúgni? -ordibáltam rá mire eléggé
furán nézett rám.
-Ne legyél már hisztis picsa. Ez semmiség volt -válaszolt bunkó stílusban mire bennem felment a pumpa

-Hisztis picsa?? -felálltam és a szemébe nézve kiabáltam -Mégis mit képzelsz magadról, hogy így beszélsz velem?? Te csak egy üresfejű focista vagy, semmi más.
-Üresfejű focista?? Cica, inkább maradj csöndben, és használd másra a szádat és ne beszédre -vigyorgott rám idiótán,  de mire válaszolni tudtam volna neki odajött a szeplős srác.
-Oscar, nyugi. Menj vissza az öltözőbe -mondta neki keményen, mire az a barom szót fogadott neki és bement.-Minden oké Sophie? -nézett rám aggódva
-Igen.Köszi, hogy jöttél. Ha nem jössz akkor kitekertem volna a nyakát...
-Ne törődj vele -mosolygott rám, ami engem is mosolygásra késztetett -Gyere, menjünk be, ott is megvárhatod apádat.
-Rendben. -egyeztem bele, majd elindultam utána. Ott maradt velem és sokat is beszélgettünk. Elmesélte, hogy van egy felesége és 2 gyereke. Miközben a családjáról beszélt büszkén csillogott a szeme. Aztán megjött apám, elbúcsúztunk Fernandotól, majd elindultunk apámhoz. Mikor megérkeztünk megmutatta a szobámat, átöltöztem és bedőltem az ágyba. Nyomban elnyomott az álom.

2012. december 24., hétfő

Előszó

Sziasztok!

A blogom ismerős lesz, mert egy másik néven megtalálható, csak ott sajnos nem tudtam folytatni, mert nem tudtam belépni a fiókomba, ezért hoztam létre egy újat. Fel fogom tölteni a régi részeket is, és amint tudok hozok új részt is, remélem megértetitek. :)